Örökké veled. - Novella

Én szerettelek már óvodás korunk óta. Nem mertem bevallani. Féltem. Féltem , hogy vége lesz a barátságunknak. Itt vagyok , már szinte a felnőtté válás határán. Egy hét múlva töltöm a tizennyolcat. Még mindig barátok voltunk. Viszont neked barátnőd van. Nekem nincs barátom. Folyamatosan rád várok , hogy hátha bevallod mit érzel irántam. Ha én nem merem , legalább te merd és próbáld meg. Majd szétcsattannék a boldogságtól ha megtennéd. De te nem teszed. Már mióta várok rád szüntelen. Ma reggel felhívsz azzal , hogy többé már nem vagyunk barátok. Nem akarsz a barátom lenni soha többé. Semmi sem esett olyan rosszul mint amit te mondtál. Másra számítottam. Azt hittem végre észreveszel és a barátnőd leszek. De nem. Egy hónapja nem beszéltünk. Nem hívtál és nem kerestél. Én sem tettem bármennyire is hiányoztál. A szüleid aggódni kezdtek érted. Inni és drogozni kezdtél és olyan emberekkel barátkoztál akik a rosszba vittek. Eltűntél. Felszívódtál. A rendőrök , a barátaid , a szüleid mind keresnek. De nem találnak. Nem találnak sehol. Én is kereslek. A szobádba mentem és keresgéltem. Hátha találok valamit. Hátha hagytál magad után valamit. A párnád alatt egy kis cetlit találok. Nekem van címezve. Elolvasom és összeszorul a szívem. Leírtad , hogy szeretsz. De nekem nem merted bevallani. Eltűntél és már soha nem jössz vissza. Azt akarod , hogy elfelejtselek. De hogy felejthetnélek el ? Mindig a szívemben leszel. Sírni kezdek és nem akarom elhinni , hogy soha többé nem láthatlak. Soha többé nem hallhatom a hangodat. Azt akarom , hogy gyere vissza értem. Vigyél el magaddal és soha ne eressz el. Soha! Felállok majd az ajtónak dőlök. Nem bírok levegőt venni a sírástól. Nem akarom , hogy elmenj. De már késő. Te elmentél és azt írtad találkozunk a mennyek országába. Nem akarom elhinni , hogy tehetted ezt. Én is ott akarok lenni. Veled. Soha nem akarlak elereszteni. Érzem , hogy tennem kell valamit. Tennem kell valamit , hogy minél előbb találkozzunk. A kezem reszketve teszem a nyakamra. Mindkettőt. Nyelek egyet és összeszorítom a nyakamon a kezem erősen. Amennyire csak bírom. Mindjárt látlak , érzem. Becsukom a szemem. Elgyengülök. Amikor kinyitom a szemem te állsz előttem. Elönt a boldogság. Felállok és a nyakadba ugrok. Szorosan megölellek. Te visszaölelsz és innen tudom , hogy most már mindig együtt leszünk. Soha nem hagysz el. Örökké szeretni fog , ahogy én is. Nincs többé a szenvedés , a mennyek országába nincs szenvedés. Ott szeretet van és örök élet. Örökké szeretni foglak. Örökké élni fogunk egymásnak...

/ Húhh....ez is megvan. Nem gondoltam volna , hogy hamar meglesz. Remélem ez is tetszik^^ Majd jövök! /