2017. július 25., kedd

Soha többé....- Novella.

Futok és nem állok meg. Már alig kapok levegőt , de nem állok meg.  Egyszerűen nem megy. Nem bírom elfogadni amit tett. Nem akarom , hogy így legyen vége. Miért tette ezt velem ? A tüdőm majd kiszakad és a szívverésem az egekben. Három sarok után már a lábamat sem érzem így muszáj megállnom. A falnak dőlök és mély levegőket veszek de hiába. Nem segít már semmi. Visszagondolok arra ami történt hátha könnyebb lesz , pedig legbelül tudom hogy nem fog segíteni. Épp megjött a  munkából és pedig a nyakába ugrottam és megcsókoltam , de ő elfordította a fejét. Már tudtam hogy valami nincs rendben. Egyből neki ugrott a dolognak. Miután elmondta nem tudtam megszólalni. 5 éve vagyunk együtt és négy éve megcsal. Hogy nem vettem eddig észre? Már nem szeret , már nem kellek neki. Meg sem hallgattam a többit. Pofon csaptam majd kifutottam a házból. Csak futottam. Most itt vagyok , rossz visszagondolni erre az egészre. Mégsem volt jó ötlet. Erőt veszek magamon majd futok tovább a semmibe. Ki a városból , messze innen. Nem akarom többet látni , nem akarom többet hallani a hangját. Elegem volt belőle egy életre. Már kiértem a városból és megláttam egy erdőt. Nem is gondolkoztam , egyből az erdőbe vettem az irány.t Nehezen felmásztam egy fára majd vártam a semmire. Mert semmi sem fog történni. Meghalok éjjel és senkinek sem fogok hiányozni soha többé.


/ Sziasztook^^. Ez egy kicsit rövid lett , de ennyire volt időm. Remélem azért tetszik /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése